A magyar nyelvterületen a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény. Ünnepi különlegesség volt, esküvőkre, keresztelőkre fontos vendégek fogadására sütötték. Különlegességét, egyediségét elismerve 2015. december 3-án hungarikum, azaz uniós védettség alatt álló magyar érték lett. A kürtőskalács eredeti átmérője a kémény kürtőjével egyezett meg, ez után kapta a nevét is. A kalács készítésekor az édes kelt tésztából sodort tésztaszalagot henger alakú sütődorongra tekerjük fel úgy, hogy a tésztacsíkok széle egymásra tapadjon, ezt kristálycukorba hengergetjük, majd aranybarnára sütjük. Ennek során a cukor karamellizálódik, és fényes, ropogós bevonatot képez. Miután a finomság megsült, a még forró kalácsot megforgatjuk cukorral kevert fahéjporban, kakaóporban vagy darált dióban, mogyoróban, kókuszreszelékben…

 

Régebben főleg ünnepi alkalmakra készítették, de ma már streetfood, a fesztiválok, karácsonyi vásárok kihagyhatatlan finomsága, kávézókban finom kávék kísérője, éttermekben az étkezést megkoronázó desszert. A különböző országokban felmerülő igények kapcsán a hagyományos édes mellett kidolgoztuk és félédes és sós változatokat is.

Újítás a megtölthető tölcsér alakú kürtőskalács: édes tésztából fagylalt, joghurt, gyümölcsök számára vagy akár ez is készülhet sós tésztából.

 

A kalács receptje évszázadokon át formálódott és tájegységenként eltérő változatok alakultak ki. A saját, modernizált, de a különleges karaktert megőrző receptjeinket úgy fejlesztettük ki, hogya kürtőskalács kívülről ropogós, belül puha, és hosszan friss marad…